Munkaerőpiaci képzés

Munkaerőpiaci képzésről általában

Munkaerőpaci képzésen az iskolarendszeren kívüli valamennyi szakmai oktatást, képzést értjük. Régebben, ezalatt csak a munkanélkülieket, illetve a munkanélküliséggel veszélyeztetetteket érintő képzéseket, átképzéseket értettük.

Átképzésről akkor beszélünk, ha egy adott szakma, illetve a szakmával elérhető érvényesülés,  a munkaerőpiacon nem lehetséges. Így egy a munkaerőpiac által keresett szakmai képzést választunk, azaz pályát váltunk,- módosítunk. 

Továbbképzésről akkor beszélünk, ha  az adott szakmában a szakmai ismeretek, már teljesen elavultak, a munkaerőpiacon nem eladhatóak. Így ezeknek a tovább fejlesztésére van szükség, az állásunk, a munkaerőpiaci pozíciónk megőrzése érdekében. A tovább képzés egyaránt érdeke a munkavállalónak, és a hosszútávon gondolkodó, profit orientált munkáltatónak is.

Miért képezzük magunkat?

A munkaerőpiaci képzés az egyén munkaerőpiaci pozíciójának javítására irányul. Ha leragadunk, azaz megelégszünk a helyzetünkkel, ami még egyenlőre elfogadható, de később is így lesz? Sokan azzal védekeznek, hogy százával keresnek egyszerű betanított munkára nőket –férfiakat egyaránt, szakképzettség nélkül. Ez mostanság valóban így van, viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy idővel hazánkban – igen lassan – de emelkedni fog az életszínvonal, ez egyenes következménye a bérek emelkedésének. A multi cégek, melyek, az ilyen munkákat jelenleg biztosítják, a számukra már csekélyebb hasznot hozó, ez irányú tevékenységeiket, olcsóbb munkabérű országokba helyezik át. Belátható, hogy az ilyen események sorozatos bekövetkeztekor, csak a képzett, kvalifikált munkaerő maradhat versenyképes a munkaerőpiacon.

Hol képződhetünk?

A munkaerőpiaci képzések szervezésébe bekapcsolódhat bármely olyan felnőttképzéssel foglalkozó szervezet, iskola, oktatási vállalkozás, amely rendelkezik a szakképzési és foglalkoztatási törvényben meghatározott feltételekkel.

A képzési piac erősen differenciált, mennyiségi túlkínálat és kiélezett verseny jellemzi. A rendszerváltás előtti pár évben, illetve a rendszerváltás óta, rendkívüli mértékben megszaporodott, a képzési vállalkozások nyújtotta szolgáltatások száma, szakmai színvonala egyenetlen, a tevékenység csak kevéssé szabályozott, ellenőrzött. A képzési vállalkozások a képzési igényeket különböző formákban, eltérő intézménytípusokban elégítik ki.

Ezért nem lehet mindegy, hogy az álláskereső, munkavállaló melyik képzőintézmény melyik képzésére jelentkezik. Ha nincs teljesen tiszta, célirányos elképzelése, kérjen segítséget egy szakembertől! Ebben a témában konzultálhat; pl. a családsegítő munkatársaival, munkaügyi kirendeltségek tanácsadóival (képzési, munkavállalási), civil szervezetek szociális munkásaival, segítő szakembereivel. 

Elismertség vagy betanító jelleg?

A legtöbb munkaerőpiaci képzés alapvetően igazodik az állam által elismert szakképzéseket magába foglaló Országos Képzési Jegyzék által meghatározott, és a szakigazgatási közlönyökben kiadott vizsga-követelményekhez. Ezeket a képzéseket, zömében a munkáltatók is elfogadottnak tekintik. Olyan képzésre vagy tanfolyamra, mely nem szerepel az OKJ-ben, – véleményem szerint – munkanélküli álláskereső ne jelentkezzen, mivel ezek a képzések valószínűleg jelentősen nem javíthatják az ő munkaerőpiaci pozícióját.

Munkaerőpiaci aktív eszköz

 A munkaerőpiaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkaviszonyban álló, de munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az elhelyezkedésük esélye, illetve az állásuk megőrzése.

Élethosszig tartó tanulás

Fontosnak gondolom, hogy a munkavállalók körében erősödjön a szemlélet, mely szerint a folyamatos tanulás, nem egy elcsépelt szlogen, hanem alapvető érdek, eszköz, és egyben lehetőség a munkavilágába történő visszakerülésre, illetve bennmaradásra!

A folyamatos tanuláson nem feltétlenül kell azt értenünk, hogy idővel mindenki egyetemi diplomával rendelkezzék, hanem általánosan azt értjük, hogy egy munkavállaló az adott szakterületén folyamatosan képezze magát, a szakmája legújabb eredményeivel ismerkedjen meg. Idevágó kedvenc példám; az autószerelő  aki „megtanulja” a legújabb autó típusokat, és az újabb diagnosztikai eljárásokat, figyelemmel kíséri az állandóan szigorodó környezetvédelmi szabályokat, stb.

Belépőkártya

A munkaerőpiaci versenyképesség megőrzése érdekében fontos a nyelvismeret, számítástechnikai ismeretek elsajátítása, fejlesztése. De pusztán a nyelvi, és számítástechnikai ismeretek önmagukban – a szakmai ismeretek nélkül – nem elegendőek a munkaerőpiaci érvényesülés tekintetében, de nevezhetjük belépőnek egy pozíció eredményes megpályázása során.

 

Alapvető szempontok a képzés vállalása, választása során;

  1. Fontos, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően válasszunk képzést, szakot.
  2. Fontos tisztázni, a képzőkkel, hogy a képzésük szerepel- e az OKJ-ben
  3. Az is fontos, hogy mely képzőhöz jelentkezünk a képzési igényünkkel.
  4. A képzés tematikáját tanulmányozzuk alaposan, beszéljük ezt meg egy szakemberrel. (képzési tanácsadó, munkavállalási tanácsadó, szociális munkás)
  5. Tájékozódjunk, hogy az általunk választott képzéshez igényelhetünk-e, illetve személy szerint kaphatunk-e támogatást?